Párolgás nyáron: a láthatatlan veszteség, amelyre kevesen gondolnak
A nyári hónapokban a hőség és az aszály komoly kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. A figyelem ilyenkor elsősorban a kiszáradó termőföldekre, a csökkenő terméshozamokra és az öntözés fontosságára irányul. Van azonban egy kevésbé szem előtt lévő veszteség is, amely nap mint nap jelentkezik a gazdaságokban: a nyílt folyadékfelületek párolgása.
A víztározók, hígtrágya-tárolók és egyéb nyílt medres rendszerek felszínéről folyamatosan távozik a folyadék. Ez a folyamat szabad szemmel szinte észrevehetetlen, hosszabb idő alatt azonban jelentős mennyiségű veszteséget eredményezhet.
A párolgás természetes folyamat, de a veszteség mérsékelhető
A párolgást számos tényező befolyásolja:
- a magas hőmérséklet,
- az erős napsugárzás,
- a szél
- és a nagy szabad folyadékfelület egyaránt gyorsítják a folyamatot.
Minél hosszabb egy forró, csapadékszegény időszak, annál nagyobb lehet a párolgási veszteség.
Miközben sokat beszélünk az aszályról, ritkábban kerül szóba, hogy a már rendelkezésre álló vízkészletből is folyamatosan veszítünk. Pedig minden elpárolgott köbméter olyan erőforrás, amelyet később már nem lehet felhasználni.
Mekkora veszteséget jelenthet a párolgás?
Vegyünk egy egyszerű példát.
Egy 1000 m² felületű nyílt víztározóból egy forró nyári napon, amikor a párolgás mértéke eléri a 6 mm-t, megközelítőleg 6 m³, vagyis 6000 liter víz távozhat a levegőbe. Egy hosszabb, 60 napos száraz időszak alatt ez már 360 m³, azaz 360 000 liter vízveszteséget is jelenthet.
Ha egy gazdaság ennyi folyadékot veszíthet úgy, hogy közben semmilyen csőtörés vagy szivárgás nem történik, akkor a párolgás elleni védelem már nem kényelmi kérdés, hanem gazdasági szempont is.
A vízveszteség csökkentésének első lépése a rendelkezésre álló vízkészlet biztonságos tárolása, a második pedig annak védelme a párolgási veszteségekkel szemben.
Nem csak a víz mennyisége csökken
Nyílt hígtrágya-tárolók esetében a párolgás mellett további problémák is jelentkezhetnek, például: kapacitás vesztés, minőség romlás. A napsugárzás és a szabad folyadékfelület hozzájárulhat a szaghatás fokozódásához, az ammónia-kibocsátás növekedéséhez.
A nyílt víztározóknál pedig minden elvesztett köbméter víz csökkenti a később rendelkezésre álló készletet, ami különösen értékessé válik egy csapadékszegény időszakban.
A megoldás a folyadékfelület védelme
A párolgási veszteségek megfelelő műszaki megoldásokkal jelentősen mérsékelhetők.
Az egyik korszerű lehetőséget a folyadék felszínén úszó takarólabda-rendszerek jelentik. A Bird Ball™ folyadéklefedési rendszer a folyadék felszínének jelentős részét lefedi, így csökkenti a közvetlen napsugárzás és a szél hatását. Ennek eredményeként mérsékelhető a párolgás (független vizsgálat szerint min. 88%-kal alacsonyabb párolgási veszteség, a fedetlen kivitelhez képest), csökkenthető az algásodás, valamint a szag- és ammónia-kibocsátás is.
Azoknál a tárolóknál, ahol más műszaki kialakítás indokolt, szintén rendelkezésre állnak különböző nyílt medres lefedési rendszerek, amelyek a tároló méretéhez, kialakításához és a tárolt folyadék típusához igazíthatók.
Az Alternconsult kínálatában a Bird Ball™ rendszer mellett további folyadéklefedési megoldások is elérhetők, emellett az AC Flexitank flexibilis folyadéktároló rendszerek a csapadékvíz, technológiai víz és egyéb folyadékok biztonságos tárolásához is korszerű megoldást kínálnak.
Minden megőrzött köbméter számít
Az aszály ellen önmagában senki sem tud fellépni, a rendelkezésre álló vízkészletek hatékonyabb megőrzéséért azonban sokat tehetünk. A párolgási veszteségek csökkentése nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdasági előnyt is jelenthet a mezőgazdasági vállalkozások számára.
A jövő egyik legfontosabb feladata nem csupán az új vízforrások keresése, hanem a már rendelkezésre álló vízkészletek és folyadékok minél hatékonyabb megőrzése. Mert a nyári hőségben minden csepp számít.
